Beleőrülök a tudatba, hogy valaha nem leszel itt mellettem, és elmész. Hogy úgy mész el, hogy nem tudod, mennyire szeretlek, és mit érzem.. De nem tudom érdemes-e tudatnom veled, ha egyszer tudom, te sosem fogsz viszont szeretni.. Vagyis nem úgy, ahogy én. Egy hatalmas zsákutca az egész életem, amióta belekerültél.. nem bírok nélküled élni, mégis ezt kellene.. nem akarlak elveszíteni, pedig ez lenne a helyes. Szenvedek ha velem vagy, és ha nem.. Ha beszélünk és ha nem. Minden egyes szavaddal bántasz, miközben ugyanazokkal a szavakkal erősítesz is... Nem tudom meddig bírom...