Nem
akartam bevallani neki, de lehet, hogy jobban féltem, mint ő. Még
egy ember akinek kiadom magam, aki mellett felébredek reggel, akinek
az illatától kicsúszik alólam a padló-csak hogy ilyen közhelyes
legyek. Az agyam szüntelenül kreálta a kifogásokat, a
veszítenivalókat, menekülni akart, de igazából későn kapcsolt.
Észrevétlenül szerettem belé♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése