2012. április 26., csütörtök



Mi az, ami nem őt juttatja eszembe? Nem nézhetek erre a padlóra anélkül, hogy lábának nyomát ne látnám rajta. Minden felhőben, minden fában az ő arcát látom, őt rejti az éjszaka, ő bukkan elém a nappal csalóka fényeiben. Jelentéktelen férfi és női arcok, a saját arcom mind gúnyosan őrá emlékeztetnek. Az egész világ körülöttem azt bizonyítja szüntelen, hogy létezett, és én elvesztettem őt...

1 megjegyzés:

  1. Gyönyörű..:) és szomorú.. és aki volt már hasonló helyzetben, tudja milyen rossz érzés...:/

    VálaszTörlés