2012. január 28., szombat


… olyan, mint ha meghalnál abban a pillanatba...
a szíved még dobban egy nagyot és mint ha megállna egy pár másodpercre, érzed, hogy a lábadban, a kezedben megáll a véráramlás, kezd homályosodni a látásod, mely a könnyeknek is köszönhető... közbe jön egy érzés, hogy itt már tényleg mindennek vége,.. látod, hogy ő boldog mással, és rá kell ébredned, hogy a te időd lejárt, tovább kéne lépned.... de nehéz... hiába erősnek érezzük magunkat, de aztán rá kell jönnünk, hogy milyen gyengék is vagyunk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése